Középtávú gyakorlatok a kortárs kínai gazdaság számára

Kis szemét · Közzétéve: 2021-4-24 17:21:38

Egyéni választóképes kérdések

(1) A 20. század 80-as éveiben mi volt az országunk városreformjának fókusza?

V: Az állami tulajdonú vállalatok reformjaB: A vállalatok részvényeskezelési reformja
C: A vállalkozás piacra hozatala D: Tulajdonosváltás

(2) Országunk szocialista gazdasági rendszerének alapja a termelési eszközök köztulajdona. Azok a gazdasági összetevők, amelyek országunk nemzeti gazdaságának éltetőerét irányítják és vezető szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben, a következők:

V: Kollektív gazdaság egy köztulajdonú gazdaságban B: Állami tulajdonú komponens vegyes tulajdonú gazdaságban
C: A magángazdaság a nem közgazdaságbanD: Állami tulajdonú gazdaság a közgazdaságban

(3) A gazdasági rendszer a következő:

A. A társadalmi termelési viszonyok összege B. A felsőszerkezet komponensei
C. A termelési viszonyok specifikus formája és működési módjaD. A gazdasági szervezet specifikus formái

(4) Az alapvető különbség Kína fokozatos reformja és a Szovjetunióban és Kelet-Kínában zajló radikális reform között:

A. A különböző piacosodási módok B. A különböző mértékű piacosodás
C. A piaci rendszer összetétele eltérőD. A reform természete és céljai eltérnek

(5) A tulajdonosi struktúra felsőbbrendűségének értékelésének kritériumai a következők:

A. A nyilvánosságra hozatal foka B. Államosítás fokozataC. Termelékenységi szabványokD. Van-e kizsákmányolás

(6) A modern vállalati rendszer magja:

A. Állami tulajdonB. Jogi személyi tulajdonrendszer
C. Társasági rendszer D. Részvényesi rendszer

(7) A szocialista piaci gazdaság körülményeiben a mikrojövedelem-elosztási folyamat a piaci mechanizmus szerepében a következőket valósítja meg:

A. A méltányosság elveB. Hatékonysági elvC. A tisztesség és hatékonyság egyensúlyának elve D. A munka szerinti elosztás elve

(8) A szocialista piacgazdaság feltételei szerinti jövedelemelosztás általános folyamata a következőkre bontható:

A. Elosztási folyamat a munka szerint, és a elosztási folyamat a termelési tényezők szerintB. Mikrojövedelemelosztási folyamat és makrojövedelem-korrekció
C. A termelési tényezők elosztási folyamata és a jövedelem korrigálásának folyamata D. Az érték elosztási folyamata és a fizikai elosztás folyamata

(9) A munkával kapcsolatos sérüléses társadalombiztosításnál a személyes hozzájárulások aránya fizetés néhány százalékát teszi ki

A.1%B.2%C.3%D. Nincs fizetés

(10) A makrogazdasági menedzsment fő módszerei a szocialista piacgazdaság körülményeiben a következők:

A. Közvetlen menedzsment B. Pénzügyi menedzsmentC. Közvetett kezelésD. Követelmények kezelése

(11) A piaci kudarc egyik fontos megnyilvánulása:

A. Áringadozások B. A közjavak termelésének hatékonysághiánya C. A verseny a legalkalmasabb túléléséhez vezetD. Nem közjavak termelésének hatékonyságának hiánya

(12) A kettős gazdaság általában a következőket jelenti:

V. A nemzeti gazdaságban hagyományos mezőgazdasági és modern ipari ágazatok is léteznekB. A áru- és természetgazdaság együttél
C. A vidéki és városi gazdaság együtt él D. A modern mezőgazdaság és a hagyományos mezőgazdaság együttél

(13) Az alábbi mutatók közül melyiket használják általában a kettős gazdasági struktúra erejének mérésére:

A. Mezőgazdasági hozammutatók B. A föld koncentrációja C. A mezőgazdaság hozzájárulási arányaD. A mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági iparágak közötti relatív nemzeti jövedelemkülönbség

(14) Országunk tipikus kettős gazdasági szerkezeti jellemzőkkel rendelkezik, amelyek főként a következőkben nyilvánulnak meg:

A. A modern mezőgazdaság és a hagyományos mezőgazdaság együtt él B. A modern gazdaságok és a hagyományos gazdák együtt élnek C. A települési ipar és a hagyományos mezőgazdaság együtt élnekD. A modern ipar együtt él a hagyományos mezőgazdasággal

(15) A társadalombiztosítási rendszer alapvető céljai a következők:

Az emberek legalapvetőbb megélhetési igényeinek kielégítéseB. Harmonikus társadalom építése
C Biztosítani a munkavállalók teljes foglalkoztatását D Közös jólétet érni

Feleletválasztós kérdések

(1) A társadalmi és gazdasági tevékenységek döntéshozatala nagyjából a következő típusokra sorolható:

A. Stratégiai döntéshozatalB. Makrogazdasági döntéshozatal C. Termelői döntéshozatal D. Egyéni vagy családi döntéshozatal

(2) A hagyományos tervezett gazdasági rendszer alapvető jellemzői a következők:

A. A döntéshozatali hatalom rendkívül koncentrált B. Az információs struktúra főként függőlegesen kerül továbbításra
C. Erőforrások elosztása irányelvi tervezésen keresztül D. A gazdasági szabályozás és szabályozási módszerek főként közvetlen szabályozás.

(3) A modern vállalati rendszer fő tartalmai a következők:

A. Vállalati tulajdonrendszer B. Vállalati irányítási struktúra C. Korlátolt felelősségű rendszer D. Modern vállalkozásmenedzsment rendszer, amelynek magját a vállalkozók állnak

(4) A nem közgazdaság ezen szakaszában létező nem közgazdaság összetevői a következők:

A. Egyéni gazdaság B. Magángazdaság C. Külföldi gazdaságD. Részvénygazdaság

(5) A társadalombiztosítási rendszer általános összetétele a következőket tartalmazza:

A. Társadalombiztosítás B. Szociális segélyezés C. Szociális kedvezményes bánásmód D. Szociális jólét

(6) Milyen mechanizmusokat használnak főként a makrojövedelem-korrekció eléréséhez?

A. Jövedelemadórendszer B. Átutalási fizetési rendszer C. Jövedelembiztosítási rendszerD. Piaci mechanizmus

(7) A kormányzati makrogazdasági szabályozás és ellenőrzés fő céljai a következők:

A. Gazdasági növekedés előmozdítása B. Foglalkoztatás növelése C. Árak stabilizálása D. A fizetési mérleg fenntartása

(8) Az állam makrogazdasági szabályozásának eszközei a következők:

A. A tervezés jelentése B. A gazdasági jelentés C. A jog jelentése D. Az igazgatási eszközök

(9) A modern mezőgazdasági átalakulás tipikus paradigmái főként a következők:

A. Iparosodás által vezérelt modell B. Hagyományos mezőgazdasági átalakítási modellC. Statikus mód D. Dinamikus mód

(10) A mezőgazdaság hozzájárulása a nemzetgazdaság növekedéséhez és fejlődéséhez a következőképpen szól:

A. Termékhozzájárulás B. Tényező hozzájárulásHozzájárulás C. Piaci hozzájárulásD. Devizahozzájárulás

Igaz vagy hamis

(1) A piacgazdaság az erőforrás-elosztás egyik módja, és nem tükrözi az alapvető gazdasági rendszer természetét.
(2) A köztulajdon formái diverzifikálhatók és legyenek sokszínűek.
(3) A köztulajdon mértéke az a kritérium, amely alapján ítéljük meg, hogy a tulajdonlási rendszer felsőbbrendű-e.
(4) Az államnak be kell vezetnie a méltányosság elvét a makrojövedelmek korrekciója során.
(5) Országunk olyan elosztási rendszert valósít meg, amely a munkához és a termelési tényezők szerinti elosztást kombinálja.
(6) Az egyéni munkavállalók által fizetett alapvető nyugdíj társadalombiztosítási díj a személyes számlákba kerül
(7) Minden társadalombiztosítási projekt finanszírozása a háromoldalú megosztás elvét követi az állam, a vállalatok és az egyének között.
(8) A modern mezőgazdasági átalakulás egyetlen tipikus paradigmája az iparosodás által vezérelt modell.
(9) Országunk vidéki gazdasági fejlődése lassú, és a mezőgazdasági fejlesztés nem járult hozzá a termelés és a piaci hozzájáruláshoz az ipari fejlődéshez.
(10) Az intézményi változások szempontjából országunk kettős gazdasági struktúrája tovább gyengült a Kínai Népköztársaság megalapítása után.

Rövid válaszú kérdések

1. Mik a szocialista piacgazdaság jellemzői?
2. Hogyan értsük meg a köztulajdon fő pozícióját?
3. A jövedelemelosztási rendszerről, amely a munka szerinti elosztást és a termelési tényezők szerinti elosztást ötvözi?
4. Hogyan javítsuk a kormányzati funkciók átalakulását országunk piacgazdaság rendszerének folyamatában?
5. Mi az a kínálati oldali reform? Mik a fő tartalmai?
6. Milyen hatással van a mezőgazdaság lemaradt fejlődése a kettős gazdasági struktúra átalakulására?

Középtávú gyakorlatok a kortárs kínai gazdaság számára

Megtekintett szakaszok