Hibrid felhőarchitektúra - A fejlesztési trendek alapozója

A nyilvános felhőalapú számítástechnika egykor az informatikai világ divatja volt. 2010-ben az iparág fókusza ismét a privát felhőkre helyeződött át, miután az informatikai szakemberek aggodalmuknak adtak hangot a nyilvános felhők biztonságával kapcsolatban. Most, mivel mindenki igényt tart a működési rugalmasságra, a hibrid felhők természetesnek számítanak.

Több, a közelmúltban végzett felhőfelmérés eredményei is megerősítik a hibrid felhők iránti növekvő érdeklődést. 2010-ben az Unisys felmérése szerint az IT-szervezetek 21%-a foglalkozik hibrid felhőkkel, és a Sand Hill Group több mint 500 IT-vezető körében végzett 2010-es felmérésének eredményei szerint a hibrid felhő felhasználása a következő három évben megháromszorozódik.

Hibrid felhőarchitektúra-elemzés

Mi is az a hibrid felhő? A beavatatlanok számára a hibrid felhő legalább egy privát és egy nyilvános felhő kombinációja. A privát felhő lehet egy helyben lévő privát felhő vagy egy virtuális privát felhő, amely egy vállalati adatközpontban található. Ahogy az alábbi ábrán látható, egy egyszerű vázlatos hibrid felhőt mutatunk be, amely egyetlen helyben lévő magánfelhőt és egyetlen helyiségen kívüli nyilvános felhőt tartalmaz:

.
c

▲

Az ábrán a fekete kör az aktív virtuális kiszolgáló képet, míg a fehér kör a biztonságos kapcsolaton keresztül végrehajtott migrációt befejező virtuális kiszolgáló képet jelöli. A nyilak a migráció irányát jelzik. A vállalati felhasználók biztonságos kapcsolat segítségével kapcsolódnak a felhőhöz, ahol a biztonságos kapcsolat lehet virtuális magánhálózat (VPN) vagy biztonságos HTTP böngésző.

Elméletileg egy hibrid felhő több privát és/vagy nyilvános felhőt is tartalmazhat. Az ábrán látható vállalati adatközpont tartalmazhat olyan aktív (virtuális vagy fizikai) szervereket, amelyek nem részei a magánfelhőnek.

Mi mozgatja a hibrid felhőalapú számítástechnikát?

A hibrid felhők abból az igényből fakadtak, hogy a nyilvános és a magánfelhők előnyeit zökkenőmentesen lehessen kihasználni. A nyilvános és a privát felhőkkel kapcsolatos kockázatok egy része azonban a hibrid felhőkben is jelen van. Az alábbiakban a nyilvános, a privát és a hibrid felhők előnyeit és kockázatait soroljuk fel:

A nyilvános felhő előnyei:

Alacsony beruházási akadály: azért fizet, amit ténylegesen használ.

Jó tesztelési/fejlesztési környezet a sok szerverre skálázható alkalmazásokhoz

A nyilvános felhő kockázatai:

Biztonsági problémák: többszemélyes használat és az interneten keresztüli átvitel.

Az IT-szervezetek negatívan reagálhatnak az adatközponti funkciók feletti ellenőrzés elvesztésére.

A privát felhő előnyei:

Nem kell túlságosan a biztonságra összpontosítani, mivel a meglévő adatközpontok ellenőrzés alatt állnak.

Az informatikai szervezet megtartja az adatközpont feletti ellenőrzést és irányítást.

A magánfelhő kockázatai:

Magas beruházási kockázat a privát felhő bevezetése és az új hardver és szoftver beszerzése során.

Új üzleti folyamatokat kell kifejleszteni; az eredeti folyamatok nem alkalmasak a magánfelhőhöz.

A hibrid felhő előnyei:

Működési rugalmasság: az üzleti szempontból kritikus műveleteket a privát felhőben, a fejlesztést és tesztelést a nyilvános felhőben futtatja.

Rugalmasság: a csúcs- és nagy volumenű munkaterhelések futtathatók a nyilvános felhőben.

A hibrid felhő kockázatai:

A hibrid felhők még mindig a fejlesztési szakaszban vannak; kevés termék és szolgáltatás érhető el a valós használatra.

Biztonsági ellenőrzések a privát és a nyilvános felhők között; néhány ilyen aggály ugyanaz, mint a nyilvános felhők esetében.

A hibrid felhő kihívásai

A hibrid felhőalapú számítástechnika kihívásai a platformok és felhők közötti alkalmazások biztosítása, a kezelőszoftverek közötti interfészek és a zökkenőmentes működés fenntartása. A felhasználók adatközponti eszközöket szeretnének használni a hibrid felhőkörnyezetek kezelésére. Ideális esetben azt szeretnék, ha a hibrid felhőkörnyezetben anélkül tudnának alkalmazásokat létrehozni, vagy meglévő alkalmazásokat mozgatni a felhők között, hogy kritikus módosításokat kellene végrehajtaniuk, például a hálózati beállítások, a biztonsági irányelvek, az üzleti folyamatok vagy a kezelési/felügyeleti eszközök tekintetében. Ez valódi kihívás, és a hibrid felhők általában egyre összetettebbé válnak az olyan kérdések miatt, mint az interoperabilitás, a mobilitás, valamint a különböző API-k, eszközök, irányelvek és folyamatok.

A hibrid felhőrendszerek folytatásában a ma piacon lévő legjelentősebb hibrid felhőkkel foglalkozunk, és meghatározzuk a hibrid felhőalapú számítástechnikai ajánlatok legjobb felhasználási eseteit.

Szerzői életrajz: A szerző a következő szerzőkről ír: A szerzői életrajz a következő szerzőkről ír: A szerzői életrajz a következő szerzőkről ír:

Bill Claybrook marketingkutatási elemző, több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a számítástechnikai iparban, és 10 éves tapasztalattal a Linux és a nyílt forráskódú rendszerek terén. Bill 1999 és 2004 között a bostoni Aderdeen Group Linux- és nyílt forráskódú kutatási igazgatója volt. 2009 júniusában mondott le, miután 4,5 évig a Dellnél a versenyelemzéssel/Linux termékmarketinggel foglalkozott. Jelenleg a New River Market Research elnöke a Concord, MA-ban. Informatikából szerzett PhD-fokozatot.